Bonjour!
Elérkezett a várva várt pillanat kedves olvasóim számára. ( Tehát senki. :'] ) Ugyanis új erővel visszatértem, kitudja meddig, és tele vagyok energiával. Sokat gondolkodtam, hogy kitöröljem e ezt a blogot a többi mellől, de rájöttem, hogy ez olyan jó hogy létezik, hiszen vissza olvashatom a régi irományaimat és értékelhetem magam, hogy mennyit fejlődtem azóta. Mindig jó egy kicsit nosztalgiázni.
Szóval gondolom felmerült a kérdés, hogy vajon hogyan zajlik itt az élet a tengerentúlon. Nos, végül nem az újság írós iskolába kerültem be, ha nem egy annál is jobb nemzetközi gimnáziumba, ahol találkoztam magamon kívül három magyarral és rengeteg más emberkével, akik különböző országokból származnak. Vannak Kínai, Pakisztáni, Dél-Amerikai, Albán, Orosz, Üzbég, Japán barátaim és ez nagyon. Nem csak hogy új nyelveket tanulhatok ez által, de rengeteg más kultúrát is megismerek és új ételeket kóstolok meg. Az viszont más, hogy kicsit nehéz a tanulás a nyelv szempontjából, de szerencsére ez a kis stréber, aki itt írja ezeket a sorokat, annak sikerült kitűnően végeznie. Számos művészeti programon vettem részt és nagyon sok emléket gyűjtöttem. Egyszerűen csak imádom az iskolámat és a tanáraim is rendkívül rendesek. A diákokról inkább nem beszélnék, hiszen a legtöbb embert kerülöm. Egyszerűen irritálnak egyesek. Most a nyáron egy fotós programon veszek részt, de hál'istennek Pénteken vége lesz, hisz valami katasztrófa. Nem igazán érzem jól magam abban a környezetben. Nem a fotózással van a baj, mert azt szeretem. De ismét az emberek és a kémia. Ahogy előhívjuk a képeket a laborban, ott vért izzadok. De azért a tavasszal részt vettem egy filmkészítős programon és ha felrakják a filmet, akkor majd szánok egy külön posztot rá, hogy megmutassam nektek.
Más téma: Mi történt a sztárvilágban és a divatban, míg én távol voltam?
Hm... jó kérdés. Az biztos, hogy ment a keverés, mint mindig.
Sajnálatos módon a jó dolgok mellett, elsőnek kiemelnék egy szomorút. Gondolom nem kell senkinek sem említenem, hogy nem olyan rég elvesztettünk egy Kanadai Angyalt.
Cory Monteith. A szívem megszakadt és napokig bőgtem. De mivel nagyjából elfogadtam a történteket, ezért nem részletezem most. Úgyis a média már mindent kiteregetett.
De most beszéljünk arról, hogy mi jó dolgok jöttek nekem az elmúlt egy évben.
- Comic Con [Láttam Tom Feltont-t] *-*
- Les Miserables
- AARON TVEIT
- Science Fair második helyezés :]
- Film készítés
- Rájöttem, hogy az a srác akibe bele voltam esve, egy barom. És ez jó dolog, mert legalább kiszerettem belőle.
- Matek verseny győzelem
- Franco fivérek és filmjeik *-*
- Múzeum látogatások. /Van Gogh - Starry Night/
- New fuckin' York... :)
- Royal baba. Nos én mindig is oda voltam a királyi családért, hiszen Anglia az én szívem csücske és persze hogy örülök a boldogságuknak.
- Elkezdtem egy új regényt. Az oldalak menüpontnál megtaláljátok. Amelia - Something Unusual
- Új sorozatokra bukkantam rá: SHERLOCK, Hannibal, Freaks and Geeks, Szulejmán
- 12. Doktor - Peter CAPALDI ♥ még a nevét is imádom... Mr. Capaldi :D
Talán ennyi lényeges és örömteli dolog történt velem. Persze voltak még más érdekes dolgok is. Például a családommal rengeteget kirándultunk és nagyon szép helyeket láttam. Ezek közül az egyik legnagyobb kedvencem a Long Island-i Montauk.
Felújítottam a
Tumblr blogomat és a
Starity-s adatlapomat, ami a bemutatkozás megtalálható itt is "It's me..." menüpontnál. Tetszik az a bemutatkozásom és nem volt kedvem újat írni. :D
Múlt hétvégén találkoztam Superman-el. *-* Azt nézzétek el hogy ronda fejem van rajta... :D
Azt hiszem egyelőre elég ennyi belőlem. Csekkoljátok le az új regényem, hiszen örülnék ha minél több olvasója lenne. Vannak benne valós események és valós szereplőket is írtam bele.
au revoir!
xoxo, Ashley
